Avocado Hostel 3. - Mindenki mindenkit szerethet

Együtt bámulták az okostelefont - Három, első pillantásra teljesen egyforma lány - Nem vagyunk kínaiak! - Még hogy spanyol! - Hová tüntettétek a biciklimet? - Béke legyen veletek! - Mindenki mindenkit szerethet

- Nézzétek, milyen klassz fotót lőttem a Hősök terén! – sikkantott egyet Csi.

- Ó, igen, egész jól látszik az az angyal az oszlop tetején. Hány lájkot kapott?

- Eddig 63-at. És a tieid?

- Az a kép vezet, amin a Dunán sétahajózunk. – Mondta Szöu. - Amin komoly fejet vágunk, azt 82-en kedvelték, amin meg mindhárman bebandzsítunk, azt már több mint 100-an. Mi a helyzet veled, Haun?

- Ó, én még csak 45-nél tartok, de csak pár perce raktam fel az Instára. – Két barátnője odahajolt hozzá, együtt bámulták az okostelefon kijelzőjét.

- Jaj, ezen nagyon szörnyen nézek ki! Pont belelóg a fejembe a Parlament kupolája! Léci, ne taggeljél be!

A pink női hálóteremben, az egyik emeletes ágy tetején három, első pillantásra teljesen egyforma lány kucorgott. Egyikük pizsamája halvány rózsaszín, másikuké mentazöld, a harmadiké fekete-fehér pöttyös.

- Csajok, Koreában már délután 4 óra van. Itt az idő!

- Várjatok, - ugrott le az ágyról Szöu, - kifutok a vécére, csak utána kezdjük az élő bejelentkezést.

 

A dörömbölés tovább folytatódott a fürdő ajtaján.

- Ki a frász az? Nem bírsz egy percet se várni?

- Nem tudnál egy kicsi sietni? – toporgott az előszobában Szöu. – Mindjárt bepisilek!

- Már megint egy rohadt kínai. – dörmögte a bajusza alá Marco, de Csi persze meghallotta.

- Nem vagyunk kínaiak! – visította, és a hangfrekvencia még az ajtón át is elviselhetetlen volt. - Koreából jöttünk! Én is hívjalak téged spanyolnak?

- Hívj, aminek akarsz, ferdeszemű. – röhögött Marco, kiviharzott a fürdőből, és becsapta maga mögött a férfiháló ajtaját. – Még hogy spanyol! Hogy lehet összekeverni a portugálokat a spanyolokkal?

Lotte és Isa a nappali ajtajában majdnem nekiütközött a nagy dérre-dúrral berontó Teóval:

- Hová tüntettétek a biciklimet?

- Mi? – kacagtak fel a holland lányok.

- Úgy nézünk ki, mintha kerékpár-tolvajok lennénk? – mosolygott a görögre Isa, szempilláját megrebegtetve. Az ősi női bűbáj ezúttal nem működött, Teo tovább dühöngött.

- Akkor hol van?

- Ahová raktad.

- Az előtérbe tettem tegnap este. Nem gondoltam, hogy reggelre lába kél.

- Én vagyok a tettes! – jelentkezett Irina. - Miután a két részeg spanyol csávó hazatántorgott tegnap éjjel, egyikük izomból nekigyalogolt a cangádnak, és feldöntötte. Jobbnak láttam biztonságba helyezni.

- Nem vagyunk spanyolok! – robbant elő a férfihálóból Marco és Franco.

- Áldás! – jelent meg a káosz közepén Ravi, félrecsúszott, piros kötött sapkájában. – Béke legyen veletek.

- Jaj, már megint ezzel a világmegváltó szövegeddel jössz. – nyafogott Lotte. - Képtelenség, hogy mindenki mindenkit szeressen. A nevelőapámat spec. ki nem állhatom.

- Én meg spec. ma reggel az egész világot utálom – morogta Teo.

Ekkor jelent meg a zsúfolt előszobában Emőke, aki előtt Irina, mivel meghallotta a cipőkopogást a gang kövén, szélesre tárta a bejárati ajtót.

- Hát te meg ki vagy? – kiáltott fel mindenki egyszerre.

- Emőke vagyok – nevetett fel a lány. – És magyar. - Egy szempillantás alatt felmérte a jelenlévőket. A néhány négyzetméteres előszobában ott állt kettő spanyolnak látszó férfi, három kínainak tűnő lány, egy szlávos arcú nő, kettő szőke németes lány, egy élő jógi, és egy nagyon dühös görög. Teo épp a kerékpárját tolta ki a gardróbszobából, tekintetét a most érkező lányra emelte. Abban a pillanatban tudta, hogy nem fog hazatérni Athénba.

 

- Tudjátok mit, fiatalok? – emelte a kezét magasba Ravi a zárzavar kellős közepette. - Van egy jó ötletem! Menjünk el együtt az indiai étterembe, amolyan békülős evésre, beszélgetésre.

- Nem te mondtad az imént, hogy az indiai étel csak Indiában jó?

- Ravi, azt mondják, az Indigóban egész finom a curry.

- Mekibe menjünk! – visították a koreai lányok.

- Jézusom, - dörmögött Franco – eljönnek Kínából Magyarországra, és gulyás helyett hamburgert akarnak enni.

- Nem vagyunk kínaiak! – sikítottak a lányok egyszerre.

- Bedobhatnánk egy jó kis gyrost is - evezett hazai vizekre Teo.

- Szerintem meg pizzázzunk egyet! – A magyar újonc lány döntötte el a vitát. A csapat végre elindult az ősöreg lift illetve a vaskorlátos lépcső felé.

- Ha már együtt eszünk, bulizhatnánk is este – szőtte tovább a szálakat Marco, az egyik holland lányt átkarolva. Fogalma sem volt róla, hogy Lotte avagy Isa.

- Tegnap láttunk a szomszédos utcában egy szórakozóhelyet, Alterego, ez volt kiírva.

- Az egy melegbár, te! – nyomott egy cuppanós puszit a másik (Isa? Vagy Lotte?) arcára Franco.

- Egy romkocsmával nem lőhetünk mellé. – javasolta Irina. - A sarkon van az Anker.

- Látjátok, hogy mindenki mindenkit szerethet? - lépett be a liftbe Ravi. - Áldás, béke!

Amikor mindenki eltűnt a gangról, Teo még ott maradt egy percre Emőkével.

- Te meg… Hogy a csudába kerülsz ide? – A lány teljes természetességgel megcsókolta a férfit.

- Tudod, a Tinder kijelezte, hogy itt vagy. Az Avocadóban

 

Vége