2022. december 27., kedd

Töltelék nélküli palacsinta

Hozott is, meg nem is - Vágyom egy palacsintára - Engem vár az élet! - Töltelék nélküli palacsinta - Szeret is, meg nem is

 


Mint a mesebeli lány. Hozott is ajándékot, meg nem is. Van is szerelem, meg nem is. Még soha életemben nem keveredtem bele ilyen kapcsolatba. És nem tudtam, élvezzem-e lazán, ahogyan jön, elfogadva azt, amit hoz. Vagy tiltakozzak ellene kézzel-lábbal, és lépjek ki belőle most rögtön, még az elején, mikor még nem vagyok száz százalékig belebonyolódva.

            A strandon heverésztem, vanília illata szállt a levegőben, csütörtök volt. Június 29. nagyjából fél 10 magassága. Kezdtem megéhezni, ilyen dögmelegben az ember nem kíván túl sokat, a reggeli is csak néhány sárgabarack volt, meg pár szem meggy.

            A büfések ekkor kezdték el nyitogatni a standokat, a lángosos dagasztotta a tésztát, a jégkrémes kirakta a reklámtábláját. Magnum 700 forint? Rablás!

            A levegőbe szimatoltam, megéreztem a vanília illatát, orrom facsarodott, gyomrom kordult, jelezve, hogy igencsak vágyik egy palacsintára. Egyre, nem többre, mert múltkor is megjegyezte a haverom, hogy kezdek pocakosodni. Egy nagy fenét pocakosodom, csak kicsit megemberesedtem. De azért a palacsintánál maradok a minimális darabszámnál.

            Igaz, fél pillanatnál kicsit tovább vacakoltam a pultnál, mert igazán nem könnyű eldönteni, hogy most akkor lekváros vagy kakaós...

            – Kettő nutellásat, léci, - penderült elém a lány, lófarka libbent, - és két kólát is. Lájtosat! - tette hozzá még, aztán rám vigyorgott. Tökre felháborodtam!

            – Már ne is haragudj, de úgy hiszem, én álltam elöl a sorban!

            – Bocsika, de én nem érek rá erre a tökölődésre. Engem várnak. És vár az élet!

            Nem jutottam szóhoz. Míg én csak úgy hápogtam, ő nagy lendülettel kilónyi porcukrot szórt a palacsintáira.

            Aztán valódi különlegességgel lepett meg: egy töltelék nélküli palacsintával! Hozott is, meg nem is. Amit aztán több mint félig ő evett meg. Adta is, meg nem is. A végén pedig nyomott egy puszit az arcomra, amolyan féloldalasat. Szeret is – meg nem is.

Vége

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Maja és Marcell

De hisz ez csak egy csitri! -N agyon jól megtalálta a hangot a nála alig fiatalabb tanítványaival - A  tanácsára lenne szükségem - R ádöbben...